2020. március 31., kedd

Ajánló | MIT CSINÁLJ OTTHON?



Sziasztok!

Azt hiszem nagyon sokan vagyunk most, akik arra kényszerültek, hogy otthon legyenek. Persze nagyon sokan távoktatásban vagyunk, esetleg home office-ban, de akadnak olyanok is, akik nem tudnak se otthonról tanulni, se otthonról dolgozni. Így nem maradt más, minthogy a négy fal között, esetleg egy kis kerti szabad levegővel megspékelve töltsenek el bizonytalan mennyiségű időt karanténban. Arra gondoltam, hogy megosztom veletek a praktikáimat, amit még akkor fejlesztettem ki, mikor az év elején 2 hónapig itthon voltam a két félévem között. Nyilván nekem is átfutott az agyamon már párszor, hogy mit kezdek magammal, ha végzek a sorozataimmal vagy az aktuális könyvemmel, amit éppen olvasok, esetleg, ha már minden létező szennyest kimostam és csillog villog minden a házban, viszont rájöttem, hogy mindig van mit tenni. 
Mindenképpen azokat a gondolatokat osztom, hogy #maradjotthon, hiszen a legegyszerűbben így tudjuk megállítani a vírus terjedését, de azt is tudom, hogy nem mindenki teheti ezt meg, viszont aki igen, annak sem kell kétségbeesnie amiatt, hogy nem tud magával mit kezdeni. 
Szóval íme a tippjeim az unalom elűzésére.


Olvass!
Most aztán senki nem mondhatja, hogy nincs ideje olvasni, igenis van! Mindenkinek lapul a könyvespolcán legalább egy olyan könyv, amiről elmondhatja, hogy mindig is szerette volna elolvasni, de sosem tudta. Esetleg olyan is akadhat, amit már rongyosra lapozott, de ha a kezébe veszi, mindig mosolyt csal az arcára. Vegyétek le a polcról, poroljátok le és lapozzatok bele! Akár a legjobb Rejtő regényről, akár a kedvenc Ady verses kötetetekről van szó. Sőt még tovább is tudjátok ezt vinni azzal, hogy elmesélitek otthon, hogy miket olvastatok és milyen gondolatokat juttatott eszetekbe.
Előkerülhetnek azok a regények is, amik anno kötelezőolvasmányok voltak, ezért nem olvastuk el őket, pedig higgyétek el, azok sem ördögtől valóak, csak az embernek van egy ellenző funkciója, ami bekapcsol minden egyes alkalommal, amikor valami kötelező.
A legutóbbi olvasmányélményemről szóló posztomat ITT találjátok.


Sorozatozz, filmezz!
Nem azt mondom, hogy vigyetek végig egy sorozatévadot egy nap alatt, bár persze már az én életemben is voltak hasonló példák. Ha viszont találtok egy-egy olyan történetet, ami megfog és ki tud rántani a valóságból, akkor mindenképpen csábuljatok el. Mi sem jobb annál, mintha egy kicsit is eltudunk vonatkoztatni attól, ami a világban éppen történik és nem gondolunk annyi szörnyűségre egy pár óráig. Ilyenkor jön nagyon jól a Netflix vagy az HBO Go, ahol számtalan filmet és sorozatot találunk mindenféle kategóriában.
Az én kedvenc Netflixes sorozatom a YOU, valamint a Lucifer.
Megosztottam egy, filmek a karanténban bejegyzést, aminek már készül a második része is.


Takaríts!
Tavasz van, itt az ideje a tavaszi nagytakarításnak! Most nem csak a porszívózásra és felmosásra gondolok, az is fontos, de azt gyakran megejti az ember. Viszont tuti te is felhalmoztál az évek folyamán mindenféle földi jót, amiknek a nagy része máris a pincében/padláson landolt. Ezt saját tapasztalatból mondom, hogy rengeteg használaton kívüli (avagy haszontalan) dolog landol a fent említett helységekben, esetleg a fiók mélyén, amik már évek óta nem kerültek a kezeink közé és csak foglalják a helyet. Most van idő szortírozni, ruhákat, dekorációkat és megannyi mást, amit később szépen ellehet adományozni. Többszörös jót teszel ezzel, segíts magadon és másokon is!♥


Emlékezz!
A nagy pakolások közepette én mindig belebotlok egy-egy kedves emlékembe, amiket én mindig dobozba rendszerezek. Van egy középsulis dobozom, egy családi emlékes és már egy egyetemi is, amikbe mindig belekerül valami új. Sőt vannak olyan dobozkáim is, amikbe csak fényképek kerülnek, ha már a falon nincs elég hely, oda kerülnek bele. Ilyenkor mindig megállok pár percre és nosztalgiázom kicsit. Persze a legjobban mindig annak örülök, ha nem a sajátjaimat találom meg, hanem a szüleimét vagy a nagyszüleimét, hihetetlen micsoda kincsekre lelhet az ember, ha pakolászik egy kicsit. 


Süss, főzz!
Tudom, sokan felhalmoztak ezt-azt és így kevesebb mindennapi hozzávalóhoz jutunk hozzá, de, ha Ti nem vagytok a felhalmozás hívei, és használtok abból, amitek van, akkor most van idő mindenféle receptet kipróbálni. Mi sem kapcsolja ki jobban az embert, ha valami finomsággal tudja meglepni a szeretteit. Nem csak az ebédre gondolok, bár biztos vagyok benne, hogy ott is lehetne találni újdonságokat, de leginkább a nasikra gondoltam, amit csak úgy a fő étkezések között haraphat az ember. Legyen akár szó sósról vagy akár édesről, mindig kísérletezhetünk valami újjal. Ha mi magunk készítünk harapni valót, tudjuk, hogy miből készült, tudunk vele kedveskedni és még magunkat is lefoglaljuk, akár bevonhatjuk a család többi tagját is a konyhai tevékenykedésbe, hogy még jobban teljen az idő. 


Kertészkedj!
A napokban nagyon szuper az idő, már bőven 15 fok fölött van a hőmérséklet még az árnyékban is, így bátran elkezdhetjük elültetni a szuper kis növényeinket, legyen szó virágokról, zöldségekről vagy akár gyümölcsökről. 
A Lidlben vettünk mi is vetőmagot, hogy veteményest létesítsünk a kertünkben, ilyenkor ez azért is jó ötlet, mert ha esetleg a boltban a járvány miatt ezt-azt nem lehet kapni, akkor a kertbe csak ki kell menni és leszedni a termést. Az Oázisban pedig virágokat vettünk, amiket a kertünkben fogunk elültetni, mindig kísérletezünk a színekkel és alakzatokkal. Meg amúgy is, a kertészkedés nyugtató hatással van az emberre, eltudja magát foglalni, pepecsel egy kicsit és még jól is érzi magát a természetben. Nem mellesleg ha belefogtok egy kis sziklakert építésébe, mindig mosolyogva fogtok rá nézni, hiszen Ti csináltátok. 


Ti miket csináltok otthon? 
Tudtok dolgozni vagy tanulni? 

Ölel, Brigi♥

2020. március 29., vasárnap

Ajánló | FILMEK A KARANTÉNBAN I.



Sziasztok!

Ugyan már beállt a távoktatás, de közel sem olyan szigorúak a körülmények, mint az egyetemen. Az alapból katalógusos óráinkon sem kötelező a részvétel, valamint valamelyik tanár nem is tart online órát, csak kiadja a feladatokat határidőre, aminek én kifejezetten örülök, hiszen sokkal több mindennel tudom eltölteni a szabadidőmet. Nagyon szerettem mindig is a filmeket és mindig úgy gondoltam, hogy ez az egyik kedvenc időtöltésem. Danival nagyon sokat járunk moziba és az utóbbi időben a barátaimmal is többször voltam, de most, hogy sajnos a jelenlegi helyzet miatt nemhogy bezárták a mozikat, de még el is halasztották a várt filmek premierjét, így arra a döntésre jutottam, hogy megnézek egy-két klasszikust.
Persze rengeteg filmet láttam már életemben, de nagyon sok még várat magára, szerintem Ti is biztos ismeritek azt az érzést, hogy a kedvenc filmjeiteket nézitek meg sokadszorra ahelyett, hogy valami újat ismernétek meg, s bevallom ez velem is gyakran megesik. Ez történt velem a héten is, mondjuk csak pár olyan rég látott alkotásokat tekintettem meg újra, amiket tényleg ezer éve láttam utoljára, így kb. el is felejtettem, hogy mi a lényege. 


A tehetséges Mr. Ripley (1999)
Ennek a filmnek a létezéséről nem is tudtam, mindaddig míg nem láttam egy WatchMojo videót YouTube-on, és keltette fel az érdeklődésemet. El sem olvastam miről szól, trailert sem néztem (ezt igazából szándékosan soha nem szoktam) így teljesen ismeretlenül nyitottam meg a filmhez tartozó linket. Bár a műfaja engedett egy kis betekintést nyerni abba, hogy mi lesz a végkimenetel, nem tudtam milyen típusú drámára számítsak. Leginkább a színészek miatt lett számomra olyan érdekes, a 20 évvel ezelőtti történet. A story röviden annyi, hogy a főszereplő, kicsit szerencsétlen Tom (Matt Damon) egy tévedés folytán megismerkedik a gazdag, Olaszországban élő ficsúrral (Jude Law) és kedvesével (Gwyneth Paltrow), a történet szövevényes szálaiba belebonyolódó Tom rengeteg hazugság árán sem találja meg a boldogságot, amit keres, belső vívódásai a társai életét is csak megnehezítik. Nem csak dráma, thriller is egyben, érdemes megnézni, szerintem jó film. 


Az aszfalt királyai (2019)
Ha már Matt Damon, Az aszfalt királyait már tavaly, mikor megjelent is megakartuk nézni Danival, csak azután az elfeledés homályába került, most viszont szerencsére eszünkbe jutott. Nagyon remek a film szereposztása, hiszen a fent említett színész mellett az egyik kedvencem kapott helyet, Christian Bale, akit én örökké a legjobb Batman megtestesítőként fogok számon tartani. 
A film igaz történeten alapul, sőt egészen korhű is. Az angol címe sokkal kifejezőbb, Ford v Ferrari, hiszen a '60-as években a két cég ellenfele volt egymásnak és ezért az amerikai autógyár és vezetői arra törekedtek, hogy a legjobb versenyautót hozzák létre, ami még a Ferrarit is legyőzi a pályán. A cég felkeresi Caroll Shelby-t (Matt Damon), hogy építse meg a csodaautót, viszont ő csak azzal a kikötéssel vállalja, ha a barátja és legjobb versenyzője Ken Miles (Christian Bale) vezetheti az autót. A Ford is hasonlóan makacs, mint Ken, így az együttműködés nem olyan gördülékeny, mint ahogyan Shelby reméli, de végül jól sülnek el a dolgok a pályán.


Psycho (1960)
Valamiért ez a harmadik olyan film, amit nem láttam, pedig a bevezetőben pont arról beszéltem, hogy újranéztem a kedvenceimet, no de azért majd lentebb lesznek olyanok is. 
A filmklasszis, amit sokan ismernek névről, de sokkal kevesebben látták, lehet csak azt tudják róla, hogy Hitchcock rendezte és korának (és akár korunknak is) egyik legismertebb és legijesztőbb filmje lett. Nekem nagyon tetszett, és bár ijesztőnek cseppet sem mondanám, azért a feszültséget végig fenntartotta bennem és ezt pozitívumnak könyveltem el. A történet egy hölggyel és annak szerelmével kezdődik, a titkárnőként dolgozó Mariont megkéri a főnöke, hogy vigyen be egy nagyobb összeget a bankba, ám ahelyett, hogy munka után hazamenne elszökik a pénzzel. Egy éjszakát az autópálya szélén tölt, de a következő estén inkább úgy dönt, hogy betér a Bates Motelbe. Bár ne tette volna. A szál egyre csak bonyolódik, majd Marion kedvese és testvére a nő keresésére indulnak, hogy felgöngyölítsék a kacifántos ügyet.
Kicsit rémisztő, hogy egy valódi sorozatgyilkosról mintázták a főszereplőt, engem mindig az ilyesmi történetek rémítenek meg, mintsem azok, amikben szörnyek vagy zombik vannak.


Amerikai pszichó (2000)
Christian Bale az első komolyabb szerepét ebben a filmben alakította, ami elég jól megalapozta a karrierjét. Az ezredfordulón játszódó film nem éppen a józan ész határát súrolja, sőt. Az egyik legbetegebb film, amit valaha láttam, egyébként semmi köze nincs a fenti névrokonához. Patrick Bateman (Christian Bale) egy 27 éves gazdag Wall Street-i cég vezetője, aki szabadidejében a munkatársaival versenyzik abban, hogy kinek van szebb névjegykártyája vagy öltönye. Egy rettenetesen hiú férfi, akinek semmi sem jó a környezetében saját magán kívül. Egyszer csak azon kapja magát, hogy izgatja az öldöklés és egyre nagyobb vágyat érez arra, hogy kiirtsa azok életét, akik felette vagy jóval alatta vannak az ő életszínvonalának. Ha valaki nem bírja a vért, esetleg a brutalitást, annak semmiképpen nem ajánlom, ráadásul lelkileg is megterhelő én nem tudtam utána aludni.. 


Sakáltanya (2000)
Nagyon szeretem ezt a filmet, leginkább azért is, mert ez volt az első, amit megnéztem, miután elköltöztünk pár évvel ezelőtt és jó emlékeket idéz fel bennem. Ez egy igazi csajos, elmekikapcsolós film, amit csak nézni kell és máris jobban érzed magad tőle. Romantikus, mégis vicces és olyan kis bugyuta, de pont így jó. A főszereplő Violet (Piper Perabo) nagy álmokkal megy New Yorkba, hogy dalszerző legyen, viszont rá kell döbbenjen, hogy a nagy almában nem válnak olyan gyorsan valóra az álmok, ahogyan a városi legenda tartja. Viszont egy jó kis bonyodalom után minden rendbe jön és megtalálja azt, amit keresett, sőt még annál sokkal többet is. Ha szeretitek azokat a filmeket, amikben énekelnek, akkor plusz egy indok, hogy megnézzétek. Nekem ebből a filmből van az egyik kedvenc dalom, a Can't fight the moonlight.


A szürke ötven árnyalata (2015)
Annak idején, mikor ez kijött megnéztem, de még elég fiatal voltam hozzá. Azóta persze láttam a folytatásokat is, amik kijöttek utána, de azóta el is feledtem a sorozatot. Olvasni sajnos nem olvastam, de lehet lassan sort kerítek rá. Nagyon szeretem ezt a filmet és nem azért mert perverz lennék vagy nem tudom máshogy kiélni magam, sokkal inkább azért, mert nagyon jól van megkomponálva. Szép a film, mármint értem ezt a helyszínekre, felvételekre és a játékra gondolva. A színészek között is szuper a kémia és igencsak büszkék lehetnek rá, hogy ilyet eltudtak úgy játszani, hogy Jamie Dornan házassága egyben maradjon, hiszen ez nem csak "egy szerep". Nagyon tetszik egyébként az alaptörténet is, hogy egy férfi feladja a szenvedélyeit a nőért, aki megbolondítja őt és képes érte bármit megtenni. Szerintem nem kell leírnom a cselekményét, hiszen mind ismeritek. 
Viszont ki az, aki olvasta is?  ;) 

A következőkben is szeretném megosztani veletek, hogy miket láttam, hátha így gyorsabban telik a karanténban eltöltött idő. Ti is rekordokat döntögettek film és sorozatnézés, esetleg olvasás témakörben? 

Ti miket láttatok, olvastatok eddig a karanténban? 
Valamelyik filmet szeretitek a felsoroltak közül?

Ölel, Brigi♥

2020. március 16., hétfő

Outfit | GELLÉRT-HEGYI MANDULAFA


Sziasztok!

Mivel tavaly sikeresen felfedeztem a Gellért-hegyen lévő mandulafát, ami a virágzásakor igazi kuriózumnak számít márciusban, így nem hagyhattam ki a meglátogatását idén sem. Mikor érdekel egy-egy csodavirágzás, akkor árgus szemekkel figyelem a fotós oldalakat, hogy onnan tájékozódjak, mikor nyílnak. Így mikor megláttam, hogy a mandulafa is virágzásnak indult a héten, tudtam, amint lehetőségem van, elmegyek és lencsevégre kapom! Sajnos azon a hihetetlenül meleg csütörtökön nem volt alkalmunk elmenni Danival, hiszen ő dolgozik, így a vasárnapot tűztük ki célul erre a rövidke kirándulásra. A vírusra való tekintettel kocsival mentünk és nem voltunk ott sok ideig, szerencsére az emberek sem tolongtak a fánál, nem úgy, mint tavaly, így nem kellett a tömeg miatt sem aggódnunk.
Kellemesen sütött tegnap (vasárnap) a nap, így egy lenge nadrágot vettem fel, bár még a harisnyát nem hagytam el alóla, főleg, hogy elég hűvös volt az árnyékban és néha a szél is felélénkült. A szeretett barna garbóm fölé pedig egy műbőrdzsekit választottam, ami a cipőm színével harmonizált, így ezzel a fehérrel törtem meg a földszínek összhangját a szettben. Kiegészítőnek a barna övemet és a véletlenül, hozzá teljesen passzoló táskámat választottam, valamint egy újonnan vásárolt, kissé figyelemfelkeltőbb fülbevalót. Igazából ezeken a képeken nem is az outfitem volt a lényeg, hanem a hátam mögött látható csoda fa és még az annál is elképesztőbb kilátás a Szabadság-hídra és Pestre. 
Mindig rá kell jönnöm, hogy a tavasz a kedvenc évszakom, hiszen oda, meg vissza vagyok a virágokért, a kellemes napsütésért és a vidámabb színekért. A tavasz annyi csodát rejt magában, remélem, hogy ezt a borzalmas helyzetet a világban is képes lesz megállítani mihamarabb!♥


nadrág, pulóver, napszemüveg: H&M // dzseki: Pull&Bear // cipő: CCC // 
táska: Reserved // öv: Marks&Spencer // fülbevaló: Six

Ölel, Brigi♥

2020. március 12., csütörtök

Ajánló | A KÖNYVÁRUS LÁNY



Sziasztok!

Az egyik barátnőm (innen is köszi Vio!) ajánlotta nekem Fábián Jankát, a csodálatos magyar írónőt, akinek ezentúl szerintem falni fogom a regényeit, persze csak, ha eljutok könyvesboltba vagy könyvtárba!
Fábián Janka 2009 óta dolgozik íróként, nagyon sok regénye jelent már meg, mind romantikus és mind történelmi témában. Nagyon érdekes egyébként az írói stílusa, ahogy A könyvárus lányt olvastam, sose gondoltam volna, hogy olyan írta, aki 20 évvel a történések után született, mert olyan élet-és korhű. Érdekes módon ezt a regényt emeltem le először a Libri egyik polcáról, s miután konstatáltam, hogy gyönyörű és igényes a borítója, elolvastam a hátulját. Rögtön megfogott, persze azért is, mert a szocializmusnak azon korszakában játszódik, amikor a legtöbb szörnyűség történt, viszont mégis visszatettem, mert Vio egy sorozatot ajánlott az írónőtől, így megnéztem azt is. Aztán hosszas polc előtt ácsorgás után (ugye nem csak én vagyok könyvek terén tanácstalan?) sikerült eldöntenem, hogy mégis az első megérzésemre hallgatok és megveszem A könyvárus lányt.



A hátulján egyébként ez áll:

A tizenéves Julcsi osztályidegen szülők kisebbik gyermekeként az ötvenes évek Budapestjén nő fel. A zord, ellenséges világban szinte az egyetlen örömet a könyvek és az olvasás jelentik számára. Az ötvenhatos forradalom véres és zavaros napjaiban Julcsi menekülni kényszerül, és némi vargabetű után végül egy amerikai kisvárosban, távoli rokonainál köt ki.
Az idegen országban nehezen találja meg a helyét, és a múlt árnyai is megnehezítik, hogy végre boldog lehessen. A rövid, ám annál mozgalmasabb Kennedy-korszakban a kamasz lány aztán lassan felnő, és megbarátkozik új hazájával. Julcsi-Julie-nak már otthon, Magyarországon is nagy vágya volt, hogy egyszer könyvesboltja lehessen. Vajon az álmok hazájában, Amerikában ez az álom is valóra válik? 


Tehát reményekkel telve a pénztárhoz vittem ezt az amúgy is gyönyörű kötetet, majd otthon el is kezdtem olvasni, amikor támadt egy kis szabadidőm. Már az első 50 oldal után éreztem, hogy ez most nem egy szokásos romantikus történet lesz, de így hogy lassan a végére érek, még jobban így gondolom. 
Én egészen érzékenynek tartom magam, sokszor sírok megható történeteken, videókon és könyveken is, de ez a kötet kihozott belőlem egy másfajta érzékenységet. Annyira jól tudja Fábián Janka alakítani a történetet, hogy megszakadt a szívem, de közben telis-tele lett reménnyel is. Már az elejétől kezdve faltam a sorokat és mivel a regény felépítése egészen érdekes módon van megoldva, nem tudtam letenni. Időrendben haladunk egészen 1953-tól, amikor a főszereplő lányka, Julcsi még kislány és eljutunk egészen addig, mígnem fiatal felnőtt nő lesz belőle. Julcsi nagyon sok mindenen megy keresztül élete legmeghatározóbb szakaszán és olyan nehézségekkel birkózik meg, amik csak erősítik őt abban, hogy mindig előre nézzen és soha ne vissza. 
Egyébként annak ellenére, hogy egy érzelmi hullámvasút ez a történet, én igencsak egy sokkal mélyebb értelmet vélek felfedezni a mondanivalójában. 


Szerintem a történelmi részletek is nagyon pontosak, valamint egészen sok lábjegyzet van a könyvben, amik egy-egy információt még ki is bontanak bennük, hogy mindenki értse miről van szó. Kifejezetten élveztem benne ezeket a történelmi utalásokat is, bár ez a könyv egyik alapja, mégsem gondoltam, hogy ilyen jól alá is fogja támasztani azt, nem volt előzetesen elvárásom felé, de nagyon üdítő volt ezekkel karöltve olvasni a történetet.


Mindenkinek nagyon ajánlom ezt a könyvet, aki szereti a szerelmes, romantikus, de egyben drámai történeteket, valamint ha vágytok valami egészen másra, de mégis szuper jóra.

Ti olvastatok már Fábián Jankától bármit?
Ölel, Brigi♥

2020. március 8., vasárnap

Recept | ÁFONYÁS - CSOKIS MUFFIN


Sziasztok!

A minap eszembe jutott, hogy sütnék egy kis muffint, de nem tudtam milyet. Gondolkodtam, majd bementem a spájzba és megláttam, hogy van egy üveg áfonya befőttünk. Mondtam magamban, na egy kis étcsokoládét még hozzáteszek és máris jó lesz! Nos, hát azt hiszem ez a páros igazán jó ötletnek bizonyult, így szerintem legközelebb nem csak azért fogok ilyet készíteni, mert csak ezt találtam itthon. 
Egyébként a muffin az egyik legegyszerűbb süteményfajta, azt hiszem ez volt a második (a piskóta után), amit megtanultam még évekkel ezelőtt. Szinte bármit belelehet tenni, kedvünkre lehet formálni, akár édesszájúak vagyunk, akár a sós ízek kedvelői. Mi már próbálkoztunk azzal is, hogy köretként tálaljuk a zöldséges muffint, egészen jó volt egyébként, de bevallom mégis édesen a legjobb! 
Mondjátok Nektek mi a kedvenc ízkombinációtok? 
Igazából nekem egy egészen egyszerű alapreceptem van, ezt maximum annak fejében szoktam módosítani, hogy amit pluszban hozzáteszek mennyire adna neki más állagot. Viszont azt a receptet, amiben olajat is tesznek a tésztába én nem szoktam alkalmazni, valamiért eddig csak rossz élményeim voltak vele, de szerintem ez megszokás kérdése. :)


HOZZÁVALÓK

-25 dkg szoba hőmérsékletű vaj
-20 dkg cukor
-1 cs vaníliás cukor
-4 tojás
-30 dkg liszt
-1/2 cs sütőpor
-kevés tej

opcionális:
-15 dkg étcsokoládé
-15 dkg áfonya



ELKÉSZÍTÉS

Egy tálban a puha vajat, a cukrot és a vaníliás cukrot egy robotgép segítségével habosra kevertem, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. Mikor ez a massza már eléggé homogén lett, hozzáadtam a leszitált sütőporos lisztet, ami kevergetés után egy kicsit tömör masszává vált. Ezt lazítottam fel érzésre egy kevés tejjel. Mikor már éreztem, hogy az állaga se nem túl szilárd, se nem túl híg belekevertem a lecsöpögtetett befőtt áfonyát és az apróra vágott csokoládét és egy nagy lapát segítségével összekevertem. A muffin tepsit kibéleltem papírral, majd egy fagyiskanállal adagokat mértem beléjük. A sütőben 180°C-on 15 perc alatt készre sülnek. 


Ti sütöttetek valamit a hétvégén?
Boldog nőnapot kívánok mindegyikőtöknek!♥

Ölel, Brigi
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...