SZEMÉLYES | Római kalandok

Sziasztok!

Ne haragudjatok, hogy mostanában szellősen vannak bejegyzések, de az utazás miatt sem volt időm, aztán jönnek a próbaérettségik, a tablófotózás és meglehetősen elvagyok havazva. Ráadásul mivel éjszaka elég borzalmasan alszom, így a délutánjaim telnek pihenéssel, játszom a telefonomon, nézem a Lucifert vagy éppen Danival töltöm a szabadidőmet. Sajnos, nem sajnos eléggé sűrű ez az időszak, muszáj valahogy kikapcsolnom magamat ilyesmi dolgokkal, mert, ha nem teszem eléggé besokallok és akkor semmi sem fog úgy sikerülni, ahogy én azt ténylegesen szeretném. 

ODAÚT, MEGÉRKEZÉS, SZÁLLÁS

Mint, ahogy az előző posztban említettem, repülővel mentünk Rómába két napra. Nagyon élveztem az egészet, s mi még a nagy hó előtt értünk haza, úgyhogy boldog voltam, hogy nem akadályozott minket ez a téli időjárás. A WizzAir egyik járatával mentünk, s mint említettem a csomagolós posztból, még nem repültem ezelőtt. Egészen furcsa érzés volt, de korántsem olyan érdekes, mint amire számítottam. A fel-és leszállás tetszett a legjobban, de mivel este mentünk és a gép mindkétszer késett, így a lelkesedésem picit alábbhagyott a fáradtságom és türelmetlenségem miatt a repülés iránt. Mikor éjjel 1 körül odaértünk a szállásra egy jó kis buszút után, jól esett, hogy egy angolul jól beszélő, kedves recepciós várt minket a szállodában. Elvezetett minket a szobánkhoz, s miután jó éjszakát kívántunk egymásnak, Danival beestünk az ágyba. A szobát előtte még szemügyre vettük, nagyon kis komfortos volt, régi bútorokkal, egy kis tv-vel, fürdőszobával és egy franciaággyal. Meglepetésünkre a minibár tartalma ingyen volt, így másnap a cukoradagom is megvolt egy kóla formájában. 

A VATIKÁN FELE

Másnap reggel szerencsére napsütésre ébredtünk (itthon szakadt a hó), így reggeli után nyakunkba vettük a várost. A szállásunk a Piazza Cavour nagyszerű pálmafás parkja és a Castel San't Angelo közvetlen közelében volt, így ezeket néztük meg először, nagyon szép az utóbbinak is a környéke. Nagyon jó idő volt, kellemesen fújt a szellő, gyalog indultunk el a Vatikánhoz, nagyon szép volt, de mivel kilométeres sor állt, nem vártuk ki, hiszen egyikünk sem akkora hívő, hogy hiányt érezzünk. 

KIS UTCÁK ÉKESSÉGEI

A szuvenírboltok után elindultunk a másik irányba, mégpedig a Trevi-kút és a Pantheon fele, amiket sikeresen meg is találtunk. Nemrég utána olvastam a kútba dobott pénzeknek, és temérdek mennyiségű aprót szednek ki belőle minden éjjel, s ezt az összeget a rászorulóknak adják, ami szerintem igencsak szép gesztus. Nagyon sok képet csináltunk ott, de csakis azért, mert a sok ember miatt nem igen lettek esztétikusak, viszont sikerült egy kettő jobb is, amin alig látszik valaki (rajtam kívül :') ), s ezeket lentebb láthatjátok. 

A Pantheon egy nagyon régi, időszámításunk előtt épült templom, ami annak ellenére, hogy ilyen koros, nagyon jó állapotban van. Felfedeztünk még egy érdekes épületet, Hadrianus templomát, amiben most, ha jól láttam egy google állomás működik. 

A délutánt már jócskán fájós lábbal sétáltuk végig, de a bevásároló utca végén megpillantottuk a Spanyol lépcsőt, amin rengeteg ember volt, így inkább csak szemügyre vettük, s nem tolakodtunk oda. Este csak egy közeli vendéglőbe ültünk be vacsorázni, ahol Dani carbonara-t én pedig paradicsomos raviolit ettem. 

A DISNEY MENNYORSZÁG

Másnap reggel kijelentkeztünk a kiadós reggelink után a szállodából és nyakunkba vettük a bőröndünkkel Rómát. Sajnos elkezdett esni az eső, így nem éppen volt felhőtlen a napunk, de azért jól éreztük magunkat. Elterveztük, hogy elgyalogolunk a Colosseumhoz, de eközben sok más szép látnivalót is elénk tárult. Először a Disney boltba tértünk be, ahol áhítattal csodáltam mindent, hiszen imádok mindent, ami Disney, vagy amit az utóbbi időben még felvásárolt, úgyhogy nekem ez maga volt a mennyország. Vettem is egy telefontokot (mi mást?!) és Rékának egy pici Minnie-s plüssöt.

AZ ÓKORI RÓMA

Mikor már egyre inkább közeledtünk a Colosseumhoz, észrevettük a Forum Romanumot és megnéztük, hogy milyen szépen és érintetlenül vannak otthagyva az ókori romok. A Colosseum egy csodálatos, grandiózus épület, amelyről látszik, hogy egyáltalán nem bánja, hogy Róma jelképe. Körülötte tele van idegenvezetőkkel, mindenféle nemzetiségből, hogy sokaknak kedvezzenek. Magyarok valószínűleg nem bújtak meg sehol, így jobb híján egy angolul tudó úriembert faggattunk pár dologról. Azokat a képeket, amiket itt csináltunk nagyon megszerettem, ahhoz képest is, hogy szerintem borzalmasan festek rajtuk a fáradtság miatt. 

VISSZAÚT

Azt hiszem ezek után vettük a bátorságot, hogy elsétáljunk a Terminihez, ahonnan a buszunk indult a reptér fele. Szerencsére az eső miatt a sokkal előbbire szálltunk fel, így nem fáztunk kint. A buszra előre vettük meg a jegyet oda-és visszafele is, hogy biztosan legyen helyünk. Ezt átutalással egy oldalon keresztül oldottuk meg, s igencsak sokat segített. A reptéren viszonylag könnyen eltájékozódtunk, de azért nagyon sokat elüldögéltünk ott is, mire a gép felszállt. A repülés egyébként teljesen rendben ment és nem okozott semmiféle traumát a számomra, annak ellenére, hogy féltem tőle, s ezzel Dani idegeire mentem. Éjszaka értünk haza és egy forró fürdő után álomra hajtottam fejemet. 

Köszönöm, ha végigolvastad!

Sok puszi, Brigi♥