SZEMÉLYES | Karácsonyi vásár

Sziasztok!

A Facebook oldalamon kértelek Titeket, hogy jelezzétek, ha szeretnétek látni ezt a bejegyzést és mivel sokan szerettétek volna, elmesélem Nektek, hogy milyen élményeket szereztem az elmúlt hétvégén a két legnagyobb karácsonyi vásárban itthon, Budapesten. Nagyon szeretem a karácsonyi vásárokat egyébként, a tömeg ellenére imádom a hangulatot, amit a hely áraszt magából a sok kis kacat (vagy éppenséggel nem az) és a megannyi forralt-boros pult által. Mintha lenne egy különleges atmoszférája az egésznek, ami kellemesen körüllengi az ott lévőket. Én nekem eddig valahogy mindig kimaradt az itthoni karácsonyi vásár, már több éve Bécsbe látogatok el az iskolánkkal, amikor is az egész napot ott töltjük reggeltől estig. Nagyon jó érzés egy picit elszakadni a sulis gondok közül, s érezni azt, hogy itt a karácsony a nyakunkon. Ne aggódjatok, idén is ellátogatok a nagy bécsi vásárba is és lesz róla poszt (ha még nem unjátok a témát), de megpróbálom más szemszögből bemutatni azt, mint ezt. 

Nekem picit kihívás tömegbe menni, egyszerűen nem szeretem az emberek ilyesfajta közelségét, mikor félpercenként nyúlok az értékeimért, hogy meg vannak-e még, mert egyszerűen annyira taszító számomra a sok ember, hogy az hihetetlen. De szerencsére kifejlesztettem egy biztos módszert, így most már kevésbé aggódom ezek miatt a dolgok miatt. A karácsonyi vásárok közül először a Vörösmarty teret látogattuk meg a családommal, ami igazán tetszett. Végigsétáltunk a Váci utcán a sok bolt kirakatát nézegetve, s azon tűnődtünk, hogy lehet ennyiféleképpen feldolgozni a karácsony témáját, egyszerűen elragadó. Mikor a vásárba értünk, rögtön éreztem, hogy ez nem lesz egy könnyű menet, de azért egészen szépen körbejártuk a dolgot és nagyon sok szép képet sikerült lőnöm. De pár meghitt pillanat is belecsúszott a felfedezések közé. 

Amikor úgy éreztük, hogy azokból az emberekből elég elsétáltunk (a megjegyzem eléggé hűvös időben) a Szent István Bazilikához, ahol a másik hatalmas karácsonyi vásárba csöppentünk. Nem is tudom, talán azért mert fáradtabb voltam, lehet azért, mert szinte ugyanazok a termékek voltak, annyira az nem fogott meg, viszont(!) ott ittam egy isteni forrócsokit, aminek mézeskalács ízesítése volt, s még tejszínhabot is kaptam a tetejére! Nagyon finom volt, mindaddig, míg agyon nem égettem vele a nyelvem, de az utolsó kortyig élveztem azt a különleges szegfűszeg ízt, amit annyira szeretek!

Miközben írtam a posztot, sajnos nem bírtam tovább és bekapcsoltam a karácsonyi zenéket. Nektek melyik a kedvencetek? Nekem az öröm klasszikus a Wham! Last Christmas a favorit, nem tudom soha megunni. Nagyon jól éreztem magam a hideg és a tömeg ellenére egyébként a családommal, nagyon jól esett egy kicsit elszakadni a sok teendő elől. 

Várjátok már a karácsonyt? ;)

Sok puszi, Brigi♥